A Vámhivatal 9-én közzétett adatai szerint az idei év első négy hónapjában Kína teljes import- és exportértéke 12,58 billió jüan volt, ami 7,9 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Közülük az export 6,97 billió jüan volt, ami 10,3 százalékos növekedést jelent; az import 5,61 billió jüan volt, ami 5 százalékos növekedést jelent; kereskedelmi többlete 1360 milliárd jüan volt, ami 39,2 százalékos növekedést jelent.
Li Kuiwen, az Általános Vámigazgatási Hivatal Statisztikai Elemzési Osztályának igazgatója elmondta, hogy a Kína külkereskedelmi fejlődésének összetettebb és súlyosabb külső környezetében az ország külkereskedelmi importja és exportja az első négy hónapban folyamatosan növekedett, ami teljes mértékben tükrözi Kína erős gazdasági rugalmasságát és lassúságát. A tág mozgástér és a hosszú távú pozitív fundamentumok jellemzői mellett továbbra is jól alátámasztható a külkereskedelem stabilitásának megőrzése és minőségének egész éves javítása céljának megvalósulása.
A vámstatisztika azt mutatja, hogy Kína külkereskedelmi szerkezete az első négy hónapban tovább optimalizálódott. Az általános kereskedelem importja és exportja nőtt, aránya nőtt. Az első négy hónapban Kína általános kereskedelmi importja és exportja elérte a 801 billió jüant, ami 11,2 százalékos növekedés, ami Kína teljes külkereskedelmi értékének 63,6 százalékát jelenti, ami 1,9 százalékpontos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Közülük az export 4,41 billió jüan volt, ami 15 százalékos növekedést jelent; az import 3,6 billió jüan volt, ami 6,8 százalékos növekedést jelent. Ezen kívül Kína 1510000000000 jüant importált és exportált kötvényes logisztika formájában, ami 7,6 százalékos növekedést jelent. Közülük az export 558,9 milliárd jüan volt, ami 13,5 százalékos növekedést jelent; az import 952,83 milliárd jüan volt, ami 4,3 százalékos növekedést jelent.
Nőtt Kína importja és exportja olyan fő kereskedelmi partnerek felé, mint az ASEAN, az Európai Unió, az Egyesült Államok és Dél-Korea. Az első négy hónapban az ASEAN volt Kína legnagyobb kereskedelmi partnere. A Kína és az ASEAN közötti teljes kereskedelem értéke 1,84 billió jüan volt, ami 7,2 százalékos növekedést jelent, ami Kína teljes külkereskedelmi értékének 14,6 százalékát teszi ki. Ezek közül az ASEAN-ba irányuló export 1030 milliárd jüan volt, ami 8,7 százalékos növekedést jelent; az ASEAN-ból származó import 808,99 milliárd jüan volt, ami 5,3 százalékos növekedést jelent; az ASEAN-nal szembeni kereskedelmi többlet 223,42 milliárd jüan volt, ami 23,2 százalékos növekedést jelent. Ugyanebben az időszakban Kína teljes importja és exportja az „Öv és út” mentén fekvő országokba elérte a 3970 milliárd jüant, ami 15,4 százalékos növekedést jelent. Közülük az export 2,2 billió jüan volt, ami 12,9 százalékos növekedést jelent; az import 1770 milliárd jüan volt, ami 18,6 százalékos növekedést jelent.
A magánvállalkozások importja és exportja gyorsan nőtt, aránya nőtt. Az első négy hónapban a magánvállalkozások importja és exportja 6,1 billió jüan volt, ami 11 százalékos növekedés, ami Kína teljes külkereskedelmének 48,5 százalékát jelenti, ami 1,4 százalékpontos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ugyanebben az időszakban a külföldi befektetésekkel rendelkező vállalkozások importja és exportja elérte a 4,42 billió jüant, ami 2,2 százalékos növekedést jelent, ami Kína teljes külkereskedelmi értékének 35,1 százalékát teszi ki. Az állami tulajdonú vállalatok importja és exportja 2040 milliárd jüan volt, ami 14,1 százalékos növekedést jelent, ami Kína teljes külkereskedelmi értékének 16,3 százalékát teszi ki.
A gépészeti és elektromos termékek, valamint a munkaigényes termékek kivitele egyaránt nőtt. Az első négy hónapban Kína 4.{13}}4 billió jüan mechanikai és elektromos terméket exportált, ami 6,7 százalékos növekedés, ami a teljes exportérték 57,9 százalékát teszi ki. Ezek közül az automatikus adatfeldolgozó berendezések és alkatrészei és alkatrészei 508888000000 jüan , ami 3,9 százalékos ; mobiltelefonok 292480000000 jüan , ami 0,1 százalékos . Ugyanebben az időszakban a munkaigényes termékek exportja 1,21 billió jüan volt, ami 9,2 százalékos növekedést jelent, ami 17,3 százalékot jelent.
